Hogy miért kell a csomagolás? A csomagolás célja a termékek mennyiségének és minőségének megóvása a termeléstől, az elosztási láncon keresztül a rendeltetésszerű felhasználásig. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ez hatványozottan jelentkezik, hiszen az esetek túlnyomó többségében mi emberek vagyunk a végső felhasználók, a fogyasztók. A termék minősége érthető módon döntően befolyásolja vásárlásainkat. Gondoljunk csak a különböző áruházakban kapható ínycsiklandó fóliázott gyümölcsökre, zöldségekre vagy csak a színtiszta marhaszeletre. Ugyancsak a csomagolás fontos célja az információhordozás, a könnyű egységbefogás (gyűjtőcsomagolás) és a marketing megjelenítése. Alapvető követelmény, hogy a vásárolt termékről a fontos információkat tudjuk meg a csomagoláson (összetétel, energiatartalom, töltőtömeg stb.).

Magyarországon nem kerülhet forgalomba olyan élelmiszeripari termék, ami nincs ellátva magyar nyelvű tájékoztató-szöveggel. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a csomagolás designjára, megjelenésére. A termékek csomagolásán a figyelemfelkeltő színek, ábrák pusztán a marketing-stratégia részei. A csomagolás harmadik fontos feladata, hogy a terméket védje a külső behatásoktól - értem ezalatt a különféle klimatikus, mechanikus igénybevételeket -, illetve a környezetet védje a terméktől (folyadékok, levek, szirupok, porok, stb.). Az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban a csomagolásnak ezenkívül még egy fontos kritériumnak meg kell felelni, nevezetesen annak, hogy a terméket ne szennyezze. Lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de gondoljunk csak bele, ha egy külső klimatikus behatásra az árut beszennyezi, mérgezi a csomagolóanyag, annak beláthatatlan következményei (a vásárló elvesztése vagy szélsőséges esetben halálozás) lehetnek. Ilyen behatás, ha egy erős hőközlés vagy nagy nedvesség éri a csomagolást, ami képes a burkolóanyag minőségét befolyásolni (a ragasztóanyag kioldódva felszívódik a termékben vagy ráolvad). Az ezekhez hasonló esetek megelőzésére a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknek fokozottabban kell eljárniuk a csomagolóanyag beszállítóikkal.

Kezd elterjedni a csomagolóipari cégeknél is a HACCP rendszer működtetése, igaz nekik még nem kötelező. Ez a mozaikszó a Hazard Analyst of Critical Control Points, azaz az Élelmiszer Biztonsági rendszer rövidítése. Ennek lényege az, hogy ki kell szűrni minden olyan tényezőt a termeléstől az elosztási láncig, ami ronthatja a termék minőségét. Ezt a rendszert 2002. január elsejétől minden magyarországi élelmiszert előállító cégnek működtetnie kell. A csomagolóipari cégeknél bizony komoly üzletek múlhatnak azon, hogy rendelkeznek-e már a fentebb említett rendszerrel. Mindenesetre az élelmiszeripari cégek felé ez egy kedves gesztusnak tűnhet.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolástechnológiai szempontokat figyelembe véve inkább a fogyasztói csomagolásokban tér el más szegmenstől. Itt ugyanúgy találkozhatunk a fő csomagolóanyagokkal, mint a papírral, a fával, a fémmel, a textillel, az üveggel, a műanyaggal valamint a kombinált csomagolóanyagokkal is.

A papírt, mint csomagolóanyagot a fogyasztói, illetve a szállítói csomagolásban egyaránt alkalmazzák. A különféle minőségű és rétegű kartonok, hullámpapírlemez-dobozok, ládák rekeszek (pl. banán) az egységrakományos áruszállításnál veszik igénybe. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban előforduló ömlesztett árukat lehetőség van már olyan speciálisan erős (heavy-duty, azaz nagy szilárdságú), öt illetve hétrétegű hullámpapírlemezből készült lapos tárolókba szállítani, amelyek jó alaktartóak, abszolút környezetbarát alapanyagúak, és a produktumokat megfelelően védik a külső behatásoktól.

A műanyag alapú csomagolóeszközök a legszélesebb kínálatot vonultatják fel a honi mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Számtalan fajtájú, tulajdonságú és minőségű műanyagot alkalmaznak a termékek szállítására, burkolására. Két nagy csoportjuk van: a hőre keményedő és a hőre lágyuló műanyagok. Utóbbiba tartozik a polietilén, a polipropilén, a polisztirol, a poli-vinil-klorid, a poliamid is. Ha először a szállítói csomagolásokat vizsgáljuk meg, akkor a megemlíthető műanyag csomagolóeszközök a következők: kannák, hordók, ládák (pl. tejes), rekeszek, dobozok. A fogyasztói csomagolást figyelembe véve a flakonok, poharak, tasakok, fiolák, zacskók stb. alapanyaga műanyag. Az ebbe a csoportba tartozó csomagolóeszközök nagy előnye az, hogy könnyen előállíthatóak, olcsóak.